Az izomdiszmorfia és Instagram-használat vonatkozásai.

2020.11.23

Fontosnak tartom körbejárni azokat a tanulmányokat, melyek érintik az izomdiszmorfia és Instagram- használat kapcsolatát, főként a serdülők és fiatal felnőttek esetében. Alább olvashattok bővebben a jelenségről.

Amíg a nők a vékony testalkat elérésére törekszenek (Tiggemann, 2006), addig a férfiak izmos testalkatra vágynak minimális testzsírral, amely a mezomorf testalkatnak felelne meg (Nowell & Ricciardelli, 2008). A testtel való elégedetlenség számos egészségtelen viselkedéssel társul, így pl. testedzésfüggőség, szélsőséges súlyemelés és teljesítménynövelő szerek használata. Ezek mind az izmosságra való törekvéshez kapcsolható problémák, amelyek abból a percepcióból fakadnak, hogy az egyén testileg alulfejlett és ez kiváltja az intenzív törekvést az izomtömeg növelésére. 

Olivardia, Pope és Borrowiecki (2004) eredményei alapján az egyetemista férfiak 27%-a vallott törvényes és törvénytelen testépítőszer- és szteroid-használatról. Továbbá a fiatal felnőtt férfiak 25 %-a számolt be túlzott testedzésről (Rash, 2004). Ezen problémák mind hozzájárultak a klinikai szempontból problémás növekedéshez az izmossági problémában érintett egyéneknél. (Pope, Gruber, Choi, Olivardia, & Phillips, 1997). 

Több tanulmány megerősíti, hogy a családnak és a kortársaknak szignifikáns hatása van a testkép alakulására (Groesz, Levine, Murnen, 2002; Sheffield, Thesse, Soffronoff, 2005). Így pl. azon nők esetében, akiknél magas volt a testtel való elégedetlenség és alacsony az önértékelés, nagyobb hatást gyakoroltak a pozitív és negatív hozzászólások az online szférában (Herbozo & Thompson, 2006). Tehát a pozitív hozzászólás egyfajta emlékeztető arra, hogy az emberek ítéleteket mondanak a megjelenésre és testalkatra, ami megerősítheti a túlzott aggodalmat a testalkattal kapcsolatban (Nowell & Ricciardelli, 2008).

A férfiaknál a pozitív megerősítés protektív faktornak számított és segítségükre volt a pozitív testkép kialakításában, ami összefüggésben állt a testtel való elégedettséggel (Nowell & Ricciardelli, 2008). Ahogyan a férfiak befogadják a pozitív hozzászólásokat, az kapcsolatba hozható az önértékeléssel, ami a férfiak esetében általában magasabb, mint a nőknél ( (Kling, Hyde, Showers, & Buswell, 1999). Az alacsony önértékelésről tudjuk korábbi vizsgálatokból, hogy szignifikáns kapcsolatban áll a testtel való elégedetlenséggel és az izmosságra való törekvéssel férfiaknál (McReary & Sasse, 2000) (Olivardia, Pope, & Borrowiecki, 2004).

 Felhasznált irodalom : 

 Tiggemann, M. (2006). The role of media exposure in adolescent girls body dissatisfaction and drive for thinness : Prospective results. Journal of Social and Clinical Psychology, 523- 541. 

 Nowell, C., & Ricciardelli, A. (2008). Appearance-based comments,body dissatisfaction and drive for muscularity. Body Image, 5. 

 Kling, K., Hyde, J., Showers, C., & Buswell, B. (1999). Gender differences in self-esteem :A meta-analysis. Psychological Bulletin, 125. 

 McCReary, D., & Sasse, D. (2000). An exploration of the drive for muscularity in adolescent boys and girls. Journal of American College Health, 48. 

 Olivardia, R., Pope, H., & Borrowiecki, J. (2004). Biceps and body image : The relationship between muscularity and self-esteem,depression and eating disorder symptoms. Psychology of men and muscularity, 5. 

 Pope, H., Gruber, A., Choi, P., Olivardia, R., & Phillips, K. (1997). An underrecognized form of body dysmorphic disorder. Psychosomatics, 38. 

Herbozo, S., & Thompson, J. (2006). Appearance-related commentary,body image and self- esteem : Does the distress associated with the commentary matter. Body Image, 255- 262.

 Groesz, L., Levine, M., & Murnen, S. (2002). The effect of experimental presentation of thin media images on body satisfaction :A meta-analytics review. International journal of